---

Törpe torna

Ez egy olyan 1 órás dalolós, éneklős, mozgásfejlesztő foglalkozás, ahol a gyermek a hétköznapi eltérő mozgásformákkal és mozgásfejlesztő eszközökkel ismerkedhet meg. A foglalkozásokon fontos szerepet kapnak a nagy és finom-motorikus mozgásokat fejlesztő gyakorlatok és a mozgásfejlesztő eszközök. A Törpe tornára elsősorban az 1-3 éves korú, már járni tudó, izgő-mozgó törpéket várjuk.

---

Napirend:

A jól szervezett, folyamatos, rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését szolgálja. Ezzel megszűnik a játékidő szakaszolása, a rugalmasság viszont lehetővé teszi, hogy a gyermek személyiségfejlesztését szolgáló események is helyet kapjanak a mindennapi életben. Az életkornak megfelelő életritmus kialakításának folyamatában az életkori szükségleteket figyelembe vevő tevékenységek megtervezésében hangsúlyos az étkezés, az egészséges életmód, testápolás, mozgás, pihenés. A napirend megszervezésénél alkalmat kell adni, hogy a gyermekek sokatjátszhassanak, sürgetés nélkül minden tevékenységüket befejezhessék, illetve feladataikat elvégezhessék. 

Napirendünket az évszakoknak megfelelően, a szokásokra, az egészséges életmódra neveléskeretében alakítjuk ki, figyelembe véve az időjárás alakulását:

• 7.30-tól 8.30-ig érkezés a családi napközibe.
• 8.30-tól 9-ig reggeli.
• 9-től 10-ig játék (kreatív játékok, versek és mondókák, játékos torna).
• 10 órakor tízórai.
• 10.15-től 11.45-ig szabadtéri játék. (kivéve nyári hőségben, olyankor 10 előtt és 15.30 után van a levegőzés)
• 11.45-től 12.45-ig tisztálkodás, ebéd.
• 13-tól 15-ig délutáni pihenés, alvás.
• 15.15 uzsonna.
• 15.45-től 17-ig játék, folyamatos hazaadás.

A gyermekek számára fontos örömforrást jelentenek az ünnepek, a készülődés, az ünnepvárás. Mesékkel, rajzokkal, mondókákkal, dalokkal készülünk az ünnepeinkre.  A gyermeket születésnapjukon közösen köszöntjük fel.

Ünnepeink: mikulás, karácsony, farsang, húsvét, anyák napja.

---

Heti foglalkozásaink

Hétfő: Mese, vers

A mesék, versek világa az anyanyelvi nevelésnek az egyik legfontosabb eszköze. A mesehallgatás a gyermekek egyik legtermészetesebb igénye, lételeme. A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. Mesehallgatás során bővül a szókincsük, fejlődik a beszédkészségük. A mesélés, verselés, képeskönyv nézegetés bensőséges helyzet, amely a kisgyermek számára érzelmi biztonságot ad. Bölcsődénkben a népmeséknek és a gyermekirodalmi műveknek egyaránt helye van, melyet nagy odafigyeléssel válogatunk össze.  Saját mesét is írtunk a gyerekek részére. A kismadár történetét mindig az átélt élmények vagy a napirendben nem megszokott események felkészítésére használjuk fel, beleszőjük a mese folyamatába.

A mondóka, a versmondás, a verses szöveggel kísért játék, nevelő hatása abban van, hogy ráfigyelteti a kisgyereket az emberi beszéd érdekességére. A jó mese és gyermekvers szövege hangzásában, ritmusában, hangulatában, képi erőben messze felülmúlja hétköznapi beszédünket. Nem mindig világos, hogy miről szólnak a versek és a mondókák, „értelmük” a dallam, a ritmus, a mozgás mélységeiben vannak. A gyermekek számára örömforrás a vers, a mondóka zeneisége, ritmusa, lüktetése.

Kedd: Zenei nevelés

A kicsinyek zenei nevelésének célja, hogy a gyermekek zenei érdeklődését felkeltse, érzékennyé tegye a környezet hangjai iránt, és az énekes játékkal, az együtt éneklés örömével érzelmeit gazdagítsa.
A zenei nevelés feladata a bölcsődében, hogy a gyermeket a magyar mondókákkal, énekes játékokkal megismertesse, a dalolással kedvet keltsen és mintát adjon az önkéntes utánzásra, spontán dúdolgatásra, énekelgetésre.
Családi napközinkben a zenei nevelés kiemelkedő színvonalú. Ez a tevékenység a nap folyamán többször is megjelenik és mindig játékos mozgással kapcsolódik össze. A különböző játéktevékenységekhez, az időjáráshoz, napszakokhoz, ünnepekhez társítjuk. Különböző hangszereket is megszólaltatunk. A ritmushangszerekkel való “zenélés” a gyermekek kedvenc tevékenységei közé tartozik, minden nap igénylik az együttes megszólaltatást.
Mivel a kisgyermek számára az élő zene, a gondozónő hangja, a mosolya, az érintése, ölelése a legfontosabb, ezért sok ölbeli játékot játszunk (lovagoltatók, hintáztatók, sétáltatók, altatók, kéz-kar-láb játékok), amit sokszor ismétlünk. Az egyszerű mozgással kísért ölbeli játékok nagy részét a magyar népi mondókák közül válogatjuk össze. A mondóka és dalanyagunk a gyermekek életkorához igazodik.

Szerda: Törpe  Torna

A mozgás a kisgyermek lételeme, amely fontos szerepet tölt be az értelmi fejlődésben,eszköze a tapintásnak, a megismerő tevékenységnek és gondolkodásnak. A világ megismerése, a gondolkodás fejlődése ebben a korban érzékszervi-mozgásos sémákon keresztül történik. A gyermeket megszerzett ismeretei, sikerélményei újabb mozgásos próbálkozásra késztetik. Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigényük rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Nagy mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, biztosítunk a gyermekek számára, melyek használata során fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikusabbá válik a mozgásuk.
Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik benne. Nagyon fontos, hogy a gyermekek természetes mozgásigénye minél több formában kielégüljön, ezért összeállítottunk egy játékos nagymozgás fejlesztést. Ebben szerepelnek különböző mozgással kísért mondókák, énekek, állatok mozgásának és hangjainak utánzása (kutya, macska, kígyó stb.), járművek mozgásának és hangjainak utánzása (autó, repülő, bicikli stb.). Ehhez sokféle nagymozgás fejlesztő eszközünk is van.

Ez a tevékenység is megjelenik minden nap, a csoportszobában és a szabad levegőn egyaránt.

Csütörtökön: Alkotó tevékenységek

A Csodavárban már e korai életszakaszban is lehetőségük van a gyerekeknek kipróbálni a festést, rajzolást, vágást, ragasztást, gyurmázást.
A gyermeki ábrázolás speciális játéktevékenység. Az ilyen jellegű foglalkozások jelentősége elsősorban a technikákból adódik, amelyek nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz is, hogy megismerkedjenek sok anyag tulajdonságaival, használatuk lehetőségeivel és módjaival.
Az ábrázolás a gyermek első alkotó tevékenysége. Ebben a korban az első rajzi próbálkozások nem tudatosak, a gyermek első irkafirkáinak nem az ábrázolás a céljuk. Ezek az élvezetes motorikus cselekvés egyik formáját képzik. A mozgás öröme kiegészül azzal az örömmel, hogy a karok ide-oda mozgatásának látható nyomai maradnak. A firkálás nemcsak papíron történhet. Lehetőséget adunk rá a homokozóban, aszfalton, nagy csomagolópapíron, lemosható felületeken. Rajzolunk ceruzával, zsírkrétával, aszfaltkrétával, festünk ujjal, lábbal, ecsettel.
Megismerkedhetnek a gyerekek az olló használatával, a tépés és ragasztás technikájával.

Az ábrázolás másik fontos területe a mintázás, ahol térbeli formákkal “dolgozunk”. Ennek a tevékenységnek is teret engedünk a csoportszobában és a szabadban egyaránt. Gyúrunk, sodrunk, dagasztunk gyurmával, só-liszt gyurmával, süteménytésztával, homokkal.
Az öröm forrása maga a tevékenység, nem pedig az eredmény. A gondozónők biztosítják a tevékenységekhez szükséges eszközöket, bemutatják a különböző technikákat, igény szerint segítséget nyújtanak. A gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődését és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését.
Bölcsődénkben az alkotó tevékenység mindennapos, sőt a gyerekek igényeit figyelembe véve a nap folyamán akár többször is visszatérő esemény.