A gyermekek napirendjének és tevékenységének megszervezése

a Családi napköziben

 Záró dolgozat a Kék Madár Alapítvány által szervezett Családi Napközi vezető képzéshez

Készítette: Ványi-Tegzes Szilvia

Tolna, 2011.11.08.

„ Nincs a világon olyan meredek szikla, avagy torony, amelyre fel ne lehessen hágni, csupán

alkalmas létrát kell felállítani, vagy megbízható lépcsőfokokat kell kivágni a sziklán…”

                                                                                                                                                       Commenius

Tartalomjegyzék:

• Témaválasztás indoklása       
• A családi napközi (CSANA) fogalma és lényege   
• A napirend szervezésének elvei    
• A Csodavár Családi napközi és Játszóház minőség politikája
• Küldetésünk       
• Napirend szervezésének elvei      
• Napirend         
• A foglalkozások főbb témái      

– Kézműves   

– Mozgásfejlesztés       

– Anyanyelvi fejlesztés      

– Zenei fejlesztés     

– Környezetismeret      

– Matematikai ismereteket megalapozó foglalkozás   

• Célkitűzéseim a foglalkozások megszervezésénél, kialakításánál
• Ünnepeink          
• Játék, mint a gyermek fő tevékenysége     
• Felhasznált irodalom     

A témaválasztás indoklása:

Dolgozatom témájául azért választottam a napirend, a tevékenységek megszer­vezését, mert úgy gondolom ez egy nagyon fontos mérföldkő a családi napközi életében. Ez adja meg az alapját a mindennapi életnek a csoportban. Emellett elengedhetetlen a jó napirend kialakítása, ugyanis a gyermekeknek szükségük van arra, hogy viszonylag azonos időben történjen a napi cselekvések elvégzése, mint pl. étkezések, alvás, játékidő. Ezeknek a napi rutinoknak ismétlődése, a megfelelő életritmus kialakulása, kialakítása, fontos alappillérei a tanulási fo­lyamatnak.

Napközinkben főként bölcsődés korú gyermekekkel szeretnénk foglalkozni, el­sősorban azért, mert az ő intézményi ellátásuk a legkevésbé megoldott ma ha­zánkban. Sokuknak nem adatik meg a lehetőség, hogy közösségbe járhassanak. Ezért is lenne szükség minél több családi napközi létrehozására. Amellett, hogy a gyer­mek közösségbe jár, egy olyan családias hangulatú légkörben töltheti minden­napjait, ahol a kis létszám lehetővé teszi, hogy a gyermek egyéni képességeit figyelembe véve, a lehető legtöbb odafigyelést és segítséget megkapja, hogy személyisége harmonikusan fejlődhessen.

2. A családi napközi (CSANA) fogalma és lényege:

Sok édesanya számára fontos kérdés, hogy a gyermekkel töltött első hónapok, évek után van-e lehetősége választani a gyermeknevelési támogatások hosszabb időre történő igénybevétele, vagy a munkavállalás között. 2006. évtől lehetőség van a gyermek 1 éves kora után a szülőnek gyes mellett teljes munkaidőben el­helyezkedni, ezzel a lehetőséggel azonban csak az tud élni, akinek sikerül meg­oldani gyermeke napközbeni felügyeletét. A gyermekintézmények túlzsúfoltak a munkaerő kínálattal rendelkező nagyobb városok vonzáskörzetében is, s igen sok felvételi kérelmet kell helyhiány miatt visszautasítani.

Különösen megoldatlan a helyzet a kistelepüléseken, ahol néhány kisgyermek ellátására túl költséges lenne bölcsődét létrehozni.
A hiányzó intézményi férőhelyek pótlására szolgálhat a családi napközi, mely egészen kicsi kortól 20 hetes – 14 éves korig fogad gyermekeket. Ez azt jelenti, hogy bölcsőde, óvoda, illetve az iskolai napközi vagy tanulószoba helyett a gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyelet és étkezés családi napközi­ben is megoldható. Egy családi napközi legfeljebb 5 fős létszámmal működhet, kivéve, ha a gondozónak van segítsége, ekkor még két gyermek ellátására van lehetőség.

A gyermekekkel az ellátást nyújtó legtöbbször saját háztartásában foglalkozik, a gyermekek fogadásra megfelelően kialakított lakrészben, de gyakran előfordul az is, hogy külön csak a gyermekek fogadására kialakított ingatlanon működik a szolgáltatás. A szakhatóságok által is engedélyezett családi napközi hasonlít egy gyermekközpontú sokgyermekes családhoz, ahol a gyermekek biztonságos, ott­honos környezetben élnek. A gondozó által kialakított – a gyermekek egyéni szükségleteit figyelembe vevő napirend, a közös játék öröme, a derűs légkör eredményeképpen a családi napközik nagyon népszerűek a szülők és a gyerekek körében.

 A Csodavár családi napközi minőségpolitikája:

Elsődleges feladatunknak tekintjük, hogy nyugodt, derűs, kiegyensúlyozott hát­teret biztosítsunk a gyermekek önfeledt játékához, mindennapi tevékenységéhez.

Mivel nem az együtt töltött idő mennyisége, hanem a minősége határozza meg a gyermek fejlődését, így fontos feladatunknak tartjuk, hogy a mindennapi szük­ségleteik kielégítése mellett értéket, kulturális és szociális nevelést biztosítsunk a gyermekeknek családias környezetben. A környezettudatosság, az egészséges életmódra való nevelés éppúgy jelen kell legyen a mindennapokban, mint a kor­nak megfelelő képességek gyakorlása, az egyéni tehetség kibontakozásának bá­torítása és elősegítése.

Küldetésünk:

A családi napközink 1-7 éves bölcsődés és óvodás korú gyermekek gondozását, fejlesztését fogja ellátni, mindennapos jelleggel. Alkalmi, pár órás gyermekfel­ügyeletre -játszóház- igénybevételére is van lehetőség.

  Családi napközink célja, hogy a szülők számára lehetővé tegyük a munkaválla­lást, az édesanyák visszatérhessenek a munkaerőpiacra, képzéseken vehessenek részt, vagy egyéb irányú elfoglaltságaikat zökkenőmentesen lebonyolíthassák. A 2010-től változó családtámogatási rendszer a gyes, illetve a gyed idő-tartamá­nak és jogosultságának változása az anyákat nagyobb számban kényszeríti mun­kavállalásra. Az ellátást igénylő gyermekek száma nő. Családi napközinkben lehetőség nyílik az önkormányzati ellátásból kiszoruló gyermekek felvételére.  A családi napközi előnye, hogy a kis gyermeklétszám lehetőséget ad az egyénre szabott foglalkoztatásra, a különleges bánásmódot igénylő gyermekek szükség­leteinek kielégítésére. Családias légkörben könnyebb a szülőktől való el-szaka­dás, a fertőzéses megbetegedések ritkábbak, mint a nagyobb létszámú közössé­gekben. Kevesebbet hiányzik a munkából a szülő, nyer vele a munkáltató és a munkavállaló egyaránt.

A napirend szervezésének elvei:

A napi tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy a gyermek szükségleteit, igényeit szem előtt kell tartani. A kisgyermek életében fontos az állandóság, a tevékenységek állandó sorrendje segíti azok előrelátását, és az időben való tájé­kozódást. Ez kiszámíthatóságot, biztonságérzetet teremt, lehetőséget biztosít az önállósági törekvések kielégítéséhez, kiküszöböli a várakozási időt.

Mindenképpen olyan környezetet kell teremteni, amelyben a gyermekek bizton­ságban érzik magukat. A segítő, bátorító, meleg érzelmi légkör hozzájárul ah­hoz, hogy a kisgyermek kiegyensúlyozottá váljon, illetve személyiségének pozi­tív irányba való kialakulásához vezet.

Lényeges a gyermekkel foglalkozó felnőtt személyisége is, mert ő az, aki segíti a beilleszkedést, a környezethez való alkalmazkodást, hozzájárul a gyermek emocionális, mentális fejlődéséhez. Következetes, türelmes és megértő legyen.

Csak olyan tevékenységeket célszerű a gyermekekkel végeztetni, amelyek figyelembe veszik a gyermek egyéni adottságait, felkészültségét. Ehhez mindenképpen ismerni kell minden egyes gyereket, tudni kell azt, hogy ki mire képes. El kell kerülni, hogy kudarcot éljen meg, mert ez nagymértékben hatással van a motivációra. Tehát mindenáron olyan feladatot kapjon, amely számára megfelelő. Ez az alapja annak, hogy később is szívesen végezze az egyes tevékenységeket. Ismeretlen, vagy nehézséget okozó feladat esetén, okvetlenül legyünk segítségére. Fontos még a helyes szokások kialakítása. Ezt úgy tudjuk elérni, ha rendszeresen gyakoroljuk a gyermekkel a megfelelő cselekvést, következetesek vagyunk, és ha megfelelő módon végzi el, minden esetben megdicsérjük.

A napirend része a WC használata. Segítségére kell lenni, hogy önállóan is el tudja végezni a dolgát –WC-ülőke, dobogó, kényelmes, könnyen levehető ruha. A megfelelő higiéné kialakításának szerves eleme, hogy minden WC használat után, étkezések előtt, illetve után a gyermek kezet mosson. Eleinte ez még segítséget igényelhet, de a sok gyakorlás után már a gyermek önállóan is képes lesz a tisztálkodásra.

Mindenképpen biztosítani kell számukra, hogy a mosdókagylót felérjék, ezzel is elősegítve az önállóság kialakulását. Az önállósodás elősegítését nagymértékben tudjuk alkalmazni az öltözködésnél is. Megfelelő helyet – ahol kényelmesen elfér, le tud ülni – és időt kell biztosítani a gyermekek számára, hogy egyedül próbálkozzon felöltözni, levetkőzni.

Természetesen, amikor megakad, akkor ott kell lennünk, támogatnunk kell, biztatnunk, segítő kezet adni neki, így meglesz a kellő motiváció ahhoz, hogy önállóan is felvegye a ruháit.

A napirendnek elengedhetetlen része, hogy a gyermekek minden nap legyenek levegőn. Úgy vélem, hogy hidegben, vagy akár esős időben is megoldható a levegőztetés, megfelelő öltözködéssel, kellő odafigyeléssel. Nyáron természetesen a bőr védelme érdekében a megfelelő napvédő szerek használata nélkülözhetetlen.

A napirendet és a napi foglalkozásokat mindenképpen meg kell tervezni előre, fontos, hogy felkészültek legyünk. A napirend legyen rugalmas, alkalmazkodni tudjon a gyermekek igényeihez, az esetlegesen felmerülő különféle lehetőségekhez.

Napirend

7:00 – 8:00 gyermekek érkezése, fogadása, játék a szobában

8:00 – 8:30 tisztálkodás, reggeli

8:30 – 9:30 irányított, szabad játék

9:30 – 9:45 tisztálkodás, tízórai

10:00 – 10:30 foglalkozás

10:30 – 11:30 öltözködés, udvari játék

11:30 – 11:45 tisztálkodás, terítés, készülődés az ebédhez

11:45 – 12:15 ebéd

12:15 – 12:30 készülődés a pihenéshez, meseolvasás

12:30 – 15:00 csendes pihenő, alvás

15:00 – 15:30 tisztálkodás, uzsonna

15:30 – tól udvari játék (rossz idő esetén a szobában), hazamenetel

A foglalkozások főbb témái:

1. Kézműves foglalkozások

A Csodavárban már e korai életszakaszban is lehetőségük van a gyerekeknek kipróbálni a festést, rajzolást, vágást, ragasztást, gyurmázást.
A gyermeki ábrázolás speciális játéktevékenység. Az ilyen jellegű foglalkozások jelentősége elsősorban a technikákból adódik, amelyek nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz is, hogy megismerkedjenek sok anyag tulajdonságaival, használatuk lehetőségeivel és módjaival.
Az ábrázolás a gyermek első alkotó tevékenysége. Ebben a korban az első rajzi próbálkozások nem tudatosak, a gyermek első irkafirkáinak nem az ábrázolás a céljuk. Ezek az élvezetes motorikus cselekvés egyik formáját képzik. A mozgás öröme kiegészül azzal az örömmel, hogy a karok ide-oda mozgatásának látható nyomai maradnak. A firkálás nemcsak papíron történhet. Lehetőséget adunk rá a homokozóban, aszfalton, nagy csomagolópapíron, lemosható felületeken. Rajzolunk ceruzával, zsírkrétával, aszfaltkrétával, festünk ujjal, lábbal, ecsettel.
Megismerkedhetnek a gyerekek az olló használatával, a tépés és ragasztás technikájával.

Az ábrázolás másik fontos területe a mintázás, ahol térbeli formákkal “dolgozunk”. Ennek a tevékenységnek is teret engedünk a csoportszobában és a szabadban egyaránt. Gyúrunk, sodrunk, dagasztunk gyurmával, só-liszt gyurmával, süteménytésztával, homokkal.
Az öröm forrása maga a tevékenység, nem pedig az eredmény. A gondozónők biztosítják a tevékenységekhez szükséges eszközöket, bemutatják a különböző technikákat, igény szerint segítséget nyújtanak. A gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődését és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését.
Bölcsődénkben az alkotó tevékenység mindennapos, sőt a gyerekek igényeit figyelembe véve a nap folyamán akár többször is visszatérő esemény.

2. Mozgásfejlesztés

A mozgás a kisgyermek lételeme, amely fontos szerepet tölt be az értelmi fejlődésben,eszköze a tapintásnak, a megismerő tevékenységnek és gondolkodásnak. A világ megismerése, a gondolkodás fejlődése ebben a korban érzékszervi-mozgásos sémákon keresztül történik. A gyermeket megszerzett ismeretei, sikerélményei újabb mozgásos próbálkozásra késztetik. Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigényük rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Nagy mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, biztosítunk a gyermekek számára, melyek használata során fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikusabbá válik a mozgásuk.
Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik benne. Nagyon fontos, hogy a gyermekek természetes mozgásigénye minél több formában kielégüljön, ezért összeállítottunk egy játékos nagymozgás fejlesztést. Ebben szerepelnek különböző mozgással kísért mondókák, énekek, állatok mozgásának és hangjainak utánzása (kutya, macska, kígyó stb.), járművek mozgásának és hangjainak utánzása (autó, repülő, bicikli stb.). Ehhez sokféle nagymozgás fejlesztő eszközünk is van.

Ez a tevékenység is megjelenik minden nap, a csoportszobában és a levegőn egyaránt.

3. Anyanyelvi fejlesztés 

Mesék, versek világa az anyanyelvi nevelésnek az egyik legfontosabb eszköze. A mesehallgatás a gyermekek egyik legtermészetesebb igénye, lételeme. A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. Mesehallgatás során bővül a szókincsük, fejlődik a beszédkészségük. A mesélés, verselés, képeskönyv nézegetés bensőséges helyzet, amely a kisgyermek számára érzelmi biztonságot ad. Bölcsődénkben a népmeséknek és a gyermekirodalmi műveknek egyaránt helye van, melyet nagy odafigyeléssel válogatunk össze.  Saját mesét is írtunk a gyerekek részére. A kismadár történetét mindig az átélt élmények vagy a napirendben nem megszokott események felkészítésére használjuk fel, beleszőjük a mese folyamatába.

A mondóka, a versmondás, a verses szöveggel kísért játék, nevelő hatása abban van, hogy ráfigyelteti a kisgyereket az emberi beszéd érdekességére. A jó mese és gyermekvers szövege hangzásában, ritmusában, hangulatában, képi erőben messze felülmúlja hétköznapi beszédünket. Nem mindig világos, hogy miről szólnak a versek és a mondókák, „értelmük” a dallam, a ritmus, a mozgás mélységeiben vannak. A gyermekek számára örömforrás a vers, a mondóka zeneisége, ritmusa, lüktetése.

4. Zenei fejlesztés:

A kicsinyek zenei nevelésének célja, hogy a gyermekek zenei érdeklődését felkeltse, érzékennyé tegye a környezet hangjai iránt, és az énekes játékkal, az együtt éneklés örömével érzelmeit gazdagítsa.
A zenei nevelés feladata a bölcsődében, hogy a gyermeket a magyar mondókákkal, énekes játékokkal megismertesse, a dalolással kedvet keltsen és mintát adjon az önkéntes utánzásra, spontán dúdolgatásra, énekelgetésre.
Családi napközinkben a zenei nevelés kiemelkedő színvonalú. Ez a tevékenység a nap folyamán többször is megjelenik és mindig játékos mozgással kapcsolódik össze. A különböző játéktevékenységekhez, az időjáráshoz, napszakokhoz, ünnepekhez társítjuk. Különböző hangszereket is megszólaltatunk. A ritmushangszerekkel való “zenélés” a gyermekek kedvenc tevékenységei közé tartozik, minden nap igénylik az együttes megszólaltatást.
Mivel a kisgyermek számára az élő zene, a gondozónő hangja, a mosolya, az érintése, ölelése a legfontosabb, ezért sok ölbeli játékot játszunk (lovagoltatók, hintáztatók, sétáltatók, altatók, kéz-kar-láb játékok), amit sokszor ismétlünk. Az egyszerű mozgással kísért ölbeli játékok nagy részét a magyar népi mondókák közül válogatjuk össze. A mondóka és dalanyagunk a gyermekek életkorához igazodik.

5. Környezetismeret:

  Nem tervezünk kifejezetten természet-ismeret órákat tartani, viszont törekszünk arra, hogy a gyermekek figyelmét felhívjuk, és érdeklődését felkeltsük a teremtett világ csodái iránt. Igazából a legtöbb gyermekben ösztönösen ott van ez az érdeklődés, kíváncsiság, mi pedig szeretnénk érdeklődésükre számukra érthető és élvezhető módon reagálni, ismereteiket folyamatosan bővíteni. A kertben fellelhető tücskök, bogarak világától a növényvilág ezer csodájáig, sok mindent szeretnénk velük megismertetni. A füvektől a fákig, a csírázástól a gyümölcsérés folyamatáig sok mindent a felfedezni való a gyermekeknek, természetesen az ő szintjükön.  A mindennapi játék során ismerkedünk a család fogalmával, testünkkel, zöldségekkel, gyümölcsökkel, állatokkal, évszakokkal, közlekedéssel gyakran előkerülő téma nálunk az évszakok és a színek. A környezetvédedelem alapjait is szeretnénk letenni, fontos tudniuk a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról, együtt használjuk a kerti komposztálót a mindennapi életünk során előkerülő témákban is beszélgetést kezdeményezünk róla. Úgy vélem, a mai világban nagyon fontos, hogy már gyermekkorban megtanítsuk a környezet védelmének jelentőségét.

6. Matematikai ismereteket megalapozó foglalkozások:

A matematikai tapasztalatok akár a nyelv, áthatják az ember egész életét. A csoportszobában minden szituációban adottak a lehetőségek a matematikai tapasztalatok gyűjtésére. Az irányított tevékenységek alatt használt eszközök alkalmasak a sorba rendezésre, a matematikai műveletek (azonosság, különbség) végzésére. Az építő elemek jól használhatók a térbeli matematikai játékokhoz. Külön matematikai foglalkozásokat nem tartunk, de beleszőjük a mindennapi életbe.

A matematikai nevelés tartalma:

– tájékozódás a térben

– térirányok ismerete

– személyek, tárgyak összehasonlítása, válogatása és számlálása a tevé-kenységekben                

– mennyiségi fogalmak kialakítása

– fogalom párok kialakítása

Célkitűzéseim a foglalkozások megszervezésénél, kialakításánál:

Minden foglalkozás megtervezésénél arra törekszem, hogy gyermekek aktívan részt vegyenek  benne, sikerélményei legyenek, és ezáltal motivált legyen az ezt követő feladatok elvégzéséhez, ezért egyéni képességeiket figyelembe kell venni. Mindemellett fontosnak tartom, hogy minden tevékenység játékos formában menjen végbe, ugyanis a kisgyermekek életében a legfőbb tevékenységről van szó. Játék közben – észrevétlenül -fejlődnek a gyermekek képességei, ehhez elengedhetetlen egy nagyon jól megtervezett foglalkozás lebonyolítása. Jelentős mértékben hozzájárul a gyermek előre meneteléhez az egyéni példamutatás. Ezt legfőképpen a szülőktől, illetve a vele foglalkozó felnőttektől kapja, lényeges, hogy milyen mintát mutatunk, illetve adnak át.

A foglalkozásokat igyekszem úgy kialakítani, hogy azok segítsék elő

– a finommotorika,

– a harmonikus nagymozgás,

– a ritmusérzék,

– a szín- és formaérzék,

– az emlékezet,

– a képzelet,

– a kreativitás,

– a logikus és problémamegoldó képesség,

– a személyiség fejlődését, illetve

– a testséma kialakulását.

A családi napközi kis kertjében az évszakokhoz kapcsolódó kerti munkákkal is megismerkedhetnek a gyerekek, aztán együtt fogyasztjuk el a munkánk „gyümölcsét, zöldségét” együtt gyönyörködünk a kibújt virágokban.

A gyermekek ünnepeit (születésnap és névnap) összekötjük az évszakok ismeretével; készítünk négy képet az egyes évszakokról, és minden gyermek jelét arra a képre rögzítjük, amikor születésnapja vagy a névnapja van. A születésnapot együtt ünnepeljük közös sütemény készítéssel, ajándékozással.

Ünnepeink:

A napirend megszervezésénél fontosnak tartom az ünnepek megtartását, az előkészületekre a megfelelő mennyiségű idő biztosítását. Ezáltal a gyermekek megismerik az adott ünnepekhez tartozó hagyományokat, részesei lehetnek a készülődésnek, a várakozásnak : Szüret,  Márton nap, Mikulás, Luca napi búzaültetés, adventi karácsonyvárás, farsang, télűző Kisze bábozás, húsvét

1. Szüret:

A gyerekekkel egy délelőtt meglátogatunk egy helyi szőlészetet, szüretelünk, megkóstoljuk a termést, körülnézünk a pincében, megnézzük a szőlő feldolgozás folyamatát, és megkóstoljuk a mustot. A kirándulás előtt már felelevenítjük a szüret hangulatát, dalokkal, mondókákkal, körjátékokkal.

2. Márton nap

Márton napi népszokások felelevenítése, dalokkal, mondókákkal. Egyszerű lámpások készítése, és este közös Márton napi felvonulás, melynek végén liba zsíros kenyeret, forró teát fogyasztunk el együtt. Ennek nagyon jó közösség formáló ereje van, a családok is megismerkedhetnek egymással.

3. Mikulás

Szülők nélküli ünnepe a családi napközinek. Együtt készülünk rá már néhány korábbtól, sokat beszélgetünk róla, énekelünk, lerajzoljuk neki a kívánságainkat. Reggeltől már együtt várjuk a Mikulást, mindenki kitakarítja a csizmáját, kicsit beszélgetünk arról, ki az aki jó volt, és ki az aki úgy érzi nem annyira. Közös sütemény készítés a Mikulásnak. Kora reggel a Mikulás már bedob egy levelet az ablakon, amiben leírja, hogy ő mit látott, melyik gyereknek miben kellene kicsit változnia, fényképekkel, rajzokkal. A levelet közösen olvassuk fel.

Aztán megérkezik a Mikulás, lehet vele beszélgetni, kérdezni tőle, énekelni neki, végül átadja az ajándékokat. Erről a napról videó felvétel készül, és ez lehet a szülők karácsonyi ajándéka.

4. Advent

A közös karácsony várás hangulata átjárja az egész decembert, közös adventi koszorú készítés, az adventi naptárat együtt tesszük fel a falra. Minden nap meggyújtjuk a gyertyákat, közösen énekelünk, aztán előkerül 1-1 kincs a naptárból. Együtt varázsoljuk ünnepivé csoportot.

5. Karácsony

Ezt az ünnepet a családi napközink meghagyja a családnak, mi elsődleges célnak a karácsonyvárást tartjuk, a Karácsony varázsa, meghittsége otthon feladta. A gyerekeket az ünnepek után természetesen ajándék várja nálunk is.

6. Farsang

Ez az az ünnep, ahova a testvéreket, szülőket is várjuk, egy jó hangulatú zenés, táncos mulatságra. Természetesen jelmezek mögé bújva, sok játékkal.

7. Téltemetésre és tavaszköszöntés Kisze báb égetéssel

A gyerekekkel közösen készítünk egy kisze bábot, együtt tömjük, miközben a tavaszról, a természet megújulásától beszélgetünk, kiszés mondókákat, rigmusokat tanulunk, és kellő óvintézkedések mellett együtt elégetjük, miközben zajkeltő eszközökkel, hangszerekkel elűzzük a telet.

8. Húsvét

A húsvétot is megelőzi egy húsvétváró időszak, amikor előkerülnek a nyuszis mesék, dalok, mondókák, versek.

Nagypénteken nagy húsvéti tojás keresést tartunk az udvarunk, és megkeressük a nyuszi által elrejtett ajándékokat. Együtt elfogyasztjuk a húsvéti főtt sonkát, tojással.

9. óvodások búcsúztatója

Együtt búcsúztatjuk el az óvodába menő gyermekeket, saját jellel ellátott tortát készítünk, igazi búcsú bulit tartunk, ahol búcsú ajándékként egy saját magunk által készített fényképes festményt kapnak a gyerekek, amin a kis „Bölcsis társaival” szerepelnek örök emlékként.

 

A játék, mint a gyermekek fő tevékenysége:

A kisgyermekek életében a legfőbb tevékenység a játék. Jellemzője, hogy egy igen erős és kellemes érzelmi állapotot vált ki a gyermekekben. A gyermekek nem azért játszanak, mert meg akarnak tanulni valamit létrehozni, hanem azért, mert jó játszani, és nem utolsósorban azért, hogy a felhalmozódott feszültséget le tudják vezetni.

A játék tartalmát általában a környezetből merítik. Ezért is lényeges a felnőtt személye, mert ő biztosítja számukra a játékhoz szükséges feltételeket. Nem elegendő a nevelőtől, hogy a megfelelő környezetet biztosítja, hanem nélkülözhetetlen tulajdonság a részéről, hogy tudjon és szeressen játszani, illetve bele tudja élni magát ő is a játékba, hiszen elsősorban ő adja a mintát a gyermekek számára.

Feltétlenül megfelelő mennyiségű időt kell hagynunk, hogy önfeledten, elmélyülten, szabadon játszhassanak. Elengedhetetlen, hogy legyen elegendő hely a kikapcsolódásra. Lényeges szempont, amit figyelembe kell venni a játéktér kialakításánál, hogy szabadon mozoghassanak, illetve egymás játékát ne zavarják, ha éppen arra van szükségük, hogy egy kicsit magányosan ténykedjenek. A játékra szánt területet úgy kell kialakítani, hogy a bútorok ne jelentsenek akadályt, ne kelljen azokat kerülgetni – ez a baleset megelőzés szempontjából is szükséges.

Az udvart is úgy kell kialakítani, hogy legyen elég hely a rohangálásra, ne legyen túlzsúfolt, kell a tér a kinti játékokhoz, labdázáshoz, fogócskázáshoz, stb.

A játékok kiválasztása kellő odafigyelést, körültekintést igényel a nevelő személytől.

 Néhány szempont, amit figyelembe kell venni a játékeszközök kiválasztásánál:

– igazodjon a gyermekek életkorához

– könnyen tisztítható legyen

– mérete legyen megfelelő

– ne legyen balesetveszélyes

– keltse fel a gyermekek érdeklődését

– a személyiségfejlődést segítse.

Színesebbé tehetjük a mindennapi életet, ha a gyerekekkel együtt is készítünk játékokat. Olyan játékeszközökre gondolok, mint például sárkány, krumpli – pecsétnyomó, különböző terményekből készült játékok, emberkék, különféle társasjátékok, memóriajátékok stb. Ezen eszközök készítése nemcsak a képzeletet, illetve a kreativitást fejlesztik, hanem „én csináltam” – élményt is nyújt számukra. Az eszközök készítésénél mindenképpen figyelembe kell venni a gyermekek érdeklődési körét, illetve életkori sajátosságaikat.

A játék nemcsak a személyiségfejlődést segíti elő, hanem nagy szerepet játszik a szükségletek kielégítésében is. A szeretet iránti igényt a meghitt légkör megteremtésével tudjuk előteremteni. A tiszteletet, önbecsülés kialakulását a gyermek emberi méltóságának tiszteletben tartásával valósíthatjuk meg. Ahhoz, hogy a gyerkőc önmegvalósítása pozitív irányt vegyen, mindenképpen hagyni kell őt kibontakozni, lehetőséget kell biztosítani számára, hogy saját elképzeléseit meg tudja valósítani.

Családi napközinkben szakképzett pedagógusok, gyakorlott dajka dolgozik, úgy vélem, hogy ez tökéletes párosítás arra, hogy egy ilyen napi és foglalkozás rendet napról napra véghezvigyünk, szem előtt tartva a gyerekek hangulatát, aktuális igényeit.

 

Felhasznált irodalom

– A családi napközi működésének követelményei

Módszertani útmutató

Kiadó: Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Főosztály, Budapest, 2008.

– Tananyag Családi napközi vezetőknek

Kiadó: Csodacsalád Egyesület

– Maszler Irén: Játékpedagógia

          Kiadó: Comenius Bt., Pécs 1996.

– Kozma Béla: Pedagógia II.

          Kiadó: Comenius Bt., Pécs 1997.