1. Az egyesület adatai:

Az egyesület neve: Csodavár Egyesület

Az egyesület székhelye: 7130 Tolna, Garay u. 13.

Az egyesület működési területe kiterjed: Magyarország teljes területe és a határon túli magyar nyelvterületek.

Az egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.

2. Az egyesület jogállása, képviseletére

Az egyesület önálló jogi személy, az elnök az alelnök és a titkár jogosult. Az elnök, alelnök és a titkár képviseleti joga önálló.

3. Az egyesület célja és közhasznú tevékenysége:

Az egyesület besorolási kategóriája:

Közhasznú szervezet

Az egyesület a közhasznú egyesületekről szóló1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

1. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása
2. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
3. kulturális tevékenység
4. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet
5. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység
6. Környezetvédelem

Ezen belül az egyesület nyilvántartásba kerülő célja és feladata:

• az ország egész területén családi napközik, bölcsődék és óvodák alapítása, működtetése, a határon túli magyar területeken lévő bölcsődék, óvodák segítése
• a családi napközik és bölcsődék tevékenységének összefogása, intézményi hálózatos rendszerben való működtetése,
• gyermektáboroztatás
• egészséges életmódra nevelés, mozgásfejlesztő foglalkozások
• környezet tudatos életmód kialakítása a gyermekeinkben
• ezen intézményi hálózatnak a székhelye a következő: 7130 Tolna, Garay u. 13.
• Gyermekjóléti szempontból és az esélyegyenlőséget vizsgálva, a jelenlegi hiányos ellátórendszer fejlesztése, hogy a családok számára lehetővé váljon a gyermekfelügyelet biztosítása a szülő munkába állása, vagy az elhelyezkedését segítő képzésen való részvétel.
• Kisgyermekkori napközbeni ellátás biztosításával jelentősen csökkenteni lehet a gyermekek szocializációs hátrányait
• Gyermekbarát, biztonságos környezet, és a személyiség harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításának eredményeként a minőségi kisgyermekgondozás a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek szocializációs hátrányainak leküzdése
• Foglalkoztatáspolitikai szempontból a gondozási feladatot ellátó személyek foglalkoztatási inaktív státuszok megoldása, a családi napközi gondozó jogviszony ellátására felkészülve bekapcsolódnak a felnőttképzésbe, új szakmát tanulnak, amely későbbi életükben más személyes gondoskodást biztosító munkahely elfoglalását is lehetővé teszi,
• A családi napközik szolgáltatását igénybe vevő szülők számára lehetővé tenni, hogy gyermekük felügyeletét megoldva munkát vállalhassanak, vagy olyan képzésen vegyenek részt, amely elősegíti elhelyezkedésüket,
• A területfejlesztés és a hatékonyabb szolgáltatásszervezés kialakítása, elősegíti az adott terület gazdasági fejlődését, a közfeladat-ellátásban is résztvevő szociális, gazdasági kialakítását és erősítését,
• A családi napközi az alapellátáson túli szolgáltatásként – speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatással segíti a családokat,
• Kisgyermeket nevelő családok részbeni tehermentesítése, a gyermekek felügyeletének megoldása annak érdekében, hogy a szülők munkalehetőségeiket ki tudják használni abban a megnyugtató tudatban, hogy gyermekük napközben megfelelő ellátásban részesül: a gyermek egyéni szükségleteit figyelembe vevő napirend, a közös játék öröme, a derűs légkör eredményeképpen.
• A hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítése,
• A szocializációs hátrányok leküzdése a közösségi nevelésen keresztül,
• Tanfolyamszervezés, felnőttoktatás, mellyel a munkanélküliség az alulképzettség problémája orvosolható, az átképzés lehetősége megoldhatóvá válik
• A hátrányos helyzetű településeken élők segítése, részükre színvonalas oktatási nevelési program szervezése.

Tagsági Viszony

Az Egyesület tagja minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A tagsági viszony létesítése belépési nyilatkozattal kezdeményezhető, ennek elfogadásáról az elnökség dönt, ezen döntéssel szemben a közgyűléshez lehet fordulni.  

2. Az egyesület tagsági formái:

a, rendes tagság:

Az Egyesület rendes tagjai azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek írásban nyilatkoznak a belépési szándékról, elfogadják az Egyesület céljait, a kötelezettségek teljesítését vállalják.

 A rendes tagok jogosultak a közgyűlésen szavazati joggal részt venni, az Egyesület szervezetében tisztséget vállalni, az Egyesület szolgáltatásait, eszközeit meghatározott feltételek mellett igénybe venni.

b, tiszteletbeli tagság:

Az elnökség javaslata alapján a közgyűlés által tiszteletbeli taggá választható az a személy, aki szakmai tevékenységével vagy az egyesület kapcsolatainak ápolásával jelentős érdemeket szerzett.

c, pártoló tagság:

Pártoló tagok azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalják, de valamilyen módon rendszeresen támogatják, segítik az Egyesület tevékenységét.

3. A pártoló és tiszteletbeli tagok jogosultak az Egyesület által számukra biztosított szolgáltatásokat és kedvezményeket igénybe venni, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni.

4. A tagok kötelesek az Egyesület eszközeit megóvni, a szervezet érdekeit szolgálni, tekintélyét, megbecsülését gyarapítani. A rendes tagok kötelesek a megállapított tagdíjat rendszeresen fizetni.

5. A tagsági viszony megszűnik kilépéssel, kizárással és törléssel.

a, Kilépés: az elnökséghez írásban kell bejelenteni. A jogviszony a kilépés bejelentésének megérkezésével megszűnik.

b, Kizárásról a közgyűlés dönt. Abban az esetben alkalmazható, ha a tag tagsági kötelezettségeit huzamos ideig nem teljesíti, tevékenysége nyilvánvalóan sérti az Egyesület érdekeit. A kizárásra azonban csak akkor kerülhet sor, ha a tagot mulasztása vagy az Egyesületet sértő tevékenysége megszüntetésére az elnökség előzetesen írásban figyelmeztette, felhívta, de a tag ennek hatására sem pótolja mulasztását vagy változtat tevékenységén. A kizárási javaslatot az elnökség terjeszti a közgyűlés elé, melynek határozata ellen jogorvoslatért szintén a közgyűléshez lehet fordulni. Ebben az esetben az ügyet a következő rendes közgyűlés napirendjére kell venni. Kizárással érintett elnökségi tag(ok) ügyeiben első fokon a közgyűlés dönt, melynek döntése ellen az 1989. évi II. törvény 10. § (1) bekezdése szerint van helye jogorvoslatnak.

c,  A törlés akkor alkalmazható, ha a magánszemély tag meghalt, illetve a jogi személy tag megszűnt. E tények hitelt érdemlő megállapítása, valamint a törlés végrehajtása az elnökség feladata, amelyről beszámol a közgyűlésnek.

A szervezet szervei:

1. A Közgyűlés

1.1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. Dönthet az Egyesületet érintő minden kérdésben. Kizárólagos jog- és hatáskörében elfogadja, módosítja az alapszabályt, kimondja az Egyesület megszűnését vagy más szervezettel való egyesülését, 3 évre megválasztja az elnökséget és az ellenőrző bizottságot, dönt a költségvetés fő összegeiről, az egyesületi tevékenység fő irányairól, meghatározza a tagdíj mértékét, elfogadja a beszámolót és a közhasznúsági jelentést.

1.2. A közgyűlést az elnökség hívja össze évente (egyszer vagy többször).Három évente tisztújító közgyűlést kell tartani. A közgyűlést a jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben is össze kell hívni. A közgyűlésre a meghívást a hely, az időpont, a javasolt napirend megjelölésével 10 nappal előbb meg kell tenni írásban. A közgyűlésen csak azokat a napirendi pontokat lehet tárgyalni, amelyek a tagok és egyéb érintettek részére kiküldött meghívóban szerepel.

1.3. A közgyűlés nyilvános, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot a közgyűlés a külön meghívottak számára megszavazhatja. A közgyűlés nyilvánossága érdekében a közgyűlésről szóló tájékoztatást a “Hatályos Egyesületi Határozatok” c. saját kiadványban és az egyesület honlapján is közzétesszük.

1.4. A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott ismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ugyanazon a napon -változatlan napirend mellett – egy órával később az eredetileg határozatképtelen közgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza.

1.5. Közgyűlési szavazáson a megjelentek 2/3-os többsége szükséges az alapszabály elfogadásához, illetve módosításához, az Egyesület föloszlatásához, illetve más szervezettel való egyesüléséhez. Titkos szavazást kell lebonyolítani a tisztségviselők megválasztásakor.

2. Az Elnökség

2.1. Az elnökség két közgyűlés között az egyesület vezető szerve. Tagjai: elnök, alelnök és a titkár. Személyüket az alakuló közgyűlésen titkos szavazással választják meg a tagok. A tisztségviselésre jelölt személy köteles a közgyűlést előzetesen tájékoztatni arról, hogy vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

2.2. Az elnökség – a közgyűlés kizárólagos hatáskörét érintő kérdések kivételével – az Egyesületet érintő bármely kérdésben intézkedik és állást foglal.

2.3. Az elnökség kizárólagos hatáskörében meghatározza a szervezeti és működési szabályzatot, benne ügykezelési, gazdálkodási és fegyelmi előírásokkal, meghatározza a közgyűlés által elfogadott kereteken belül a részletes éves költségvetést és munkatervet, dönt a más szervezetben való tagsági részvételről.

2.4. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. Ülésein belső törvényességi felügyeletként részt vesz az ellenőrző bizottság delegált tagja. Az üléseket az Elnök hívja össze írásban, a napirendi javaslat jelzésével, az ülés előtt legalább 10 nappal. Határozatképes, ha az ülésen az elnökség több mint fele jelen van.

2.5. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

2.6. Az elnökségi ülés nyilvános, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot az elnökség a külön meghívottak számára megszavazhatja. Az ülés nyilvánossága érdekében az elnökségi ülésről szóló tájékoztatás a “Hatályos Egyesületi Határozatok” c. saját kiadványban és az egyesület honlapján is közzétesszük.

2.7. Az elnökség a feladatok ellátására tagok és külső szakértők fölkérésével eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre.

2.8. Az Egyesületet az elnök képviseli, e jogkörét esetenként az elnökség bármely tagjára átruházhatja.

3. Az Ellenőrző Bizottság, mint felügyelő szervezet

3.1. Az Egyesület és az elnökség gazdasági munkáját, működése törvényességét 3 tagú ellenőrző bizottság kíséri figyelemmel. Két tagját és elnökét a közgyűlés választja meg titkos szavazással, többségi szavazattal (ugyanannyi időre, mint az elnökséget) 3 évre, az elnökség megválasztásával egyidejűleg.

3.2. Az ellenőrző bizottság ülését annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább évente egyszer, írásban, a napirendi javaslat jelzésével, az ülés előtt legalább 10 nappal írásban jelezve az érintetteknek. Az ülés határozatképes, ha azon a testület több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.  Az ellenőrző bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

3.3. Az ellenőrző bizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a hivatalos iratokba megkötés nélkül betekinthet.

3.4. Az ellenőrző bizottság delegált tagja törvényességi észrevételezési joggal részt vesz az elnökség ülésein, illetve a közgyűlésen. Tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek. Az Egyesület működési- szakmai-gazdasági beszámolóját előzetesen véleményezi, s erről tájékoztatja a közgyűlést.

3.5. Az ellenőrző bizottság észrevételeiről írásban tájékoztatja az elnökséget. Amennyiben észrevételei alapján az elnökség nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, az ellenőrző bizottság a közgyűléshez fordulhat. Rendkívül indokolt, jogszabályban rögzített esetben felhívására az elnöknek rendkívüli elnökségi ülést vagy közgyűlést kell összehívnia az indítványtól számított 30 napon belül. Ha ez nem történik meg, az ellenőrző bizottság maga jogosult a testület összehívására. Ha súlyos és huzamosan fennálló törvény- vagy alapszabály-sértést tapasztal és észrevételei nyomán sem az elnökség, sem a közgyűlés részéről nem történik meg a megfelelő intézkedés, az ügyészséghez kell fordulnia.

3.6. Munkájába szükség esetén külső szakértőket is bevonhat. Ha ennek pénzügyi kihatása van, akkor ezt csak az elnökség előzetes jóváhagyásával teheti meg.

4. A határozatok rendje

4.1. A közgyűlésről, az elnökség és az ellenőrző bizottság (felügyelő szervezet) üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.

4.2. A testületek jegyzőkönyveinek tartalmazniuk kell különösen:

– a megjelent szavazóképes tagok számát (az elnökség és az ellenőrző bizottság esetében név szerint),

– a határozatképességet,

– a véglegesített napirendet,

– a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is,

– a véglegesített határozat szó szerinti kihirdetésének rögzítését,

– a közgyűlési döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség és az ellenőrző bizottság esetében név szerint).

4.3. A jegyzőkönyveket hitelesítik:

– a közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag,

– az elnökségi jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök,

– az ellenőrző biztossági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és a bizottság elnöke.

4.4. A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:

– a határozat véglegesített szövegét,

– a határozathozatal időpontját,

– annak érvényességi körét, hatályát,

– a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség és az ellenőrző bizottság esetében név szerint).

4.5. A testületek döntéseit 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel, valamint évente ki kell adni a “Hatályos Egyesületi Határozatok” c. saját kiadványban és az egyesület honlapján is közzétesszük, amelyet a tagoknak, illetve a határozatokban érintetteknek meg kell kapniuk.

5. A testületi összeférhetetlenség

5.1. A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

5.2. Nem lehet az Egyesület elnöke vagy elnökségi tagja az a személy, aki:

– az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve hozzátartozója,

– az Egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül (kivéve: 5.1. pontban foglaltak), illetve hozzátartozója,

– két évre visszamenőleg olyan közhasznú szervezetnek volt tisztségviselője, amely köztartozással szűnt meg.

5.3. Nem lehet az ellenőrző bizottság/felügyelő szervezet elnöke vagy tagja:

– az elnök és az elnökségi tag, illetve ezek hozzátartozója,

– az a személy, aki az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve hozzátartozója,

– az Egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül (kivéve: 5.1. pontban foglaltak), illetve hozzátartozója,

– két évre visszamenőleg olyan közhasznú szervezetnek volt tisztségviselője, amely köztartozással szűnt meg.

6. Az Egyesület gazdálkodása

1. A működéshez szükséges anyagi eszközök forrásai:

– a közhasznú tevékenység folytatásából származó bevétel,

– az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel,

– a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele,

– tagdíj,

– a vállalkozási jövedelem,

– adomány, támogatás, pályázati bevétel,

– egyéb bevételek.

2. A vagyont pénz- és egyéb eszközök, ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik.

3. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.

4. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt közhasznú céljai szerinti tevékenységeire fordítja vissza. Minden vagyon és jövedelem az Egyesület alapcéljait szolgálja a nonprofit működés alapelvei szerint.

5. Az Egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A cél szerinti és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

6. Az Egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közgyűlés elé terjeszti elfogadásra a közhasznúsági jelentést, amelynek részei:

– a számviteli beszámoló,

– a költségvetési támogatás felhasználása,

– a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás,

– a cél szerinti juttatások kimutatása,

– a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke,

– a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások értéke, összege,

– a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi összefoglaló.

A beszámolót és a közhasznúsági jelentést a közgyűlés – az elnökség előterjesztése és az ellenőrző bizottság véleményezése birtokában – egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

7. Az Egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettség-vállalásaiért vagyona mértékéig felel.

8. Az Egyesület megszűnése esetén fennmaradó vagyonáról a közgyűlés dönt, ennek hiányában a Tolna város önkormányzatnak kell átadni.

7. Az Egyesület működésének nyilvánossága

1. Az Egyesület a közgyűlés, illetve az elnökségi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal bejegyzett médiumban megjelenteti a közgyűlésről szóló tájékoztatását.

2. Az Egyesület az alapszabály szerinti tevékenysége és gazdálkodása legfontosabb adatait, ezek között az éves beszámoló legfontosabb adatait bejegyzett médiumban évente a közgyűlési elfogadást követő 30 napon belül megjelenteti.

3. A tagok és a határozatokban érintettek számára minden évben megküldi a “Hatályos Egyesületi Határozatok” c. kiadványt.

4. Az Egyesület a szolgáltatásairól évente szolgáltatási jegyzéket jelentet meg, amely tartalmazza a szolgáltatás fajtáját, igénybevételi feltételeit. A szolgáltatási jegyzéket egyrészt vagy postai úton juttatja el az általa szolgált partneri körhöz, vagy -amennyiben van ilyen – a jelzett partneri kört szolgáló és elérő bejegyzett sajtótermékben megjelenteti; másrészt szóróanyagként a (megfelelő jellegű) összejöveteleken, alkalmakon, eseményeken terjeszti.

5. Az Egyesület cél szerinti juttatásait bárki által megismerhető módon pályázati formához kötheti, ebben az esetben azonban előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia, amely rendelkezik a pályázat nyilvánosságra hozatali módjáról is.

6. Az Egyesület irataiba a tagok és minden érdeklődő szabadon betekinthetnek, azokat az irattárazás helyszínén tanulmányozhatják. Ez iránti igényüket az elnöknek jelzik szóban vagy írásban, aki 10 napon belül az igénylő taggal egyeztetett időpontban biztosítja a betekintést.

7. Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, arról – a saját költségére – másolatot készíthet. Mivel a közhasznúsági jelentés része az egyesület beszámolója, valamint működésének és szaktevékenységének legfontosabb adatai, ezek nyilvánosságára is ugyanez a szabály vonatkozik.

8. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, nem támogat a választásokon, és a továbbiakban sem fog. Országgyűlési, képviselői, megyei választáson jelöltet nem állít.

8. Záró rendelkezések

1. A közgyűlés az éves tagsági díjat (minimum) évi 1000 Ft-ban, azaz egyezer forintban állapítja meg. A nyugdíjas magánszemély tagok esetében a tagdíj éves (minimális) összege 500 Ft, azaz ötszáz forint.

2. A jelen alapszabályt a közgyűlés 2011. június 15.-én fogadta el.