Alapszabály

A

Csodavár Egyesület

a l a p s z a b á l y a

egységes szerkezetbe foglalva (hatályosítva) a 2022. március 12-i változásokkal

  1. Az egyesület adatai:

Az egyesület neve: Csodavár Egyesület

(a továbbiakban Egyesület)

Az egyesület székhelye: 7130 Tolna, Kossuth Lajos utca 25-1.

Az egyesület telephelye: 7130 Tolna, Garay utca 13.

Az egyesület működési területe kiterjed: Magyarország tejes területe és a határon túli magyar nyelvterületek.

Az Egyesület működésének jogi alapja az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek támogatásáról és működéséről szóló 2011. évi CLXXV. tv, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv.

Az Egyesület besorolási kategóriája (a változások bejegyzése után): közhasznú szervezet.

  1. Az Egyesület célja:
  • az ország egész területén családi bölcsődék és óvodák alapítása, működtetése, a határon túli magyar területeken lévő bölcsődék, óvodák segítése,
  • a családi bölcsődék tevékenységének összefogása, intézményi hálózatos rendszerben való működtetése,
  • gyermektáboroztatás,
  • egészséges életmódra nevelés, mozgásfejlesztő foglalkozások
  • környezettudatos életmód kialakítása gyermekeinkben,
  • gyermekjóléti szempontból és az esélyegyenlőséget vizsgálva, a jelenlegi hiányos ellátórendszer fejlesztése, hogy a családok számára lehetővé váljon a gyermekfelügyelet biztosítása a szülő munkába állása, vagy az elhelyezkedését segítő képzésen való részvétel,
  • kisgyermekkori napközbeni ellátás biztosításával jelentősen csökkenteni lehet a gyermek szocializációs hátrányait,
  • gyermekbarát, biztonságos környezet, és a személyiség harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításának eredményeként a minőségi kisgyermekgondozás a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek szocializációs hátrányainak leküzdése,
  • foglalkoztatáspolitikai szempontból a gondozási feladatot ellátó személyek foglalkoztatási inaktív státuszok megoldása, a családi bölcsőde gondozó jogviszony ellátására felkészülve bekapcsolódnak a felnőttképzésbe, új szakmát tanulnak, amely későbbi életükben más személyes gondoskodást biztosító munkahely elfoglalását is lehetővé teszi,
  • a családi bölcsőde szolgáltatását igénybe vevő szülők számára lehetővé tenni, hogy gyermekük felügyeletét megoldva munkát vállalhassanak, vagy olyan képzésben vegyenek részt, amely elősegíti elhelyezkedésüket,
  • a területfejlesztés és a hatékonyabb szolgáltatásszervezés kialakítása elősegíti az adott terület gazdasági fejlődését, a közfeladat-ellátásban is résztvevő szociális, gazdasági kialakítását és erősítését,
  • a családi bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként – speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatással segíti a családokat,
  • kisgyermeket nevelő családok részbeni tehermentesítése, a gyermekek felügyeletének megoldása annak érdekében, hogy a szülők munkalehetőségeiket ki tudják használni abban a megnyugtató tudatban, hogy gyermekük napközben megfelelő ellátásban részesül: a gyermek egyéni szükségleteit figyelembe vevő napirend, a közös játék öröme, a derűs légkör eredményeképpen,
  • a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítése,
  • a szocializációs hátrányok leküzdése a közösségi nevelésen keresztül,
  • tanfolyamszervezés, felnőttoktatás, mellyel a munkanélküliség, az alulképzettség problémája orvosolható, az átképzés lehetősége megoldhatóvá válik,
  • a hátrányos helyzetű településeken élők segítése, részükre színvonalas oktatási, nevelési program szervezése.

Az Egyesület a fenti céljai elérése érdekében az alábbi közhasznú tevékenységet folytatja, az Egyesület a:

  • családsegítés közhasznú tevékenységet a családok védelme és a családok jólétének erősítése közfeladathoz, valamint a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2011. évi CCXI. tv. a családok védelméről 1.§-6.§-ai írják elő.
  • Gyermek és ifjúságvédelem közhasznú tevékenységet a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17.§ (1) bek. j. pontja írja elő.
  • Szociálisan rászoruló gyermekek iskoláztatása (iskolai előképzés) közhasznú tevékenységet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bek. 8. pontja és az 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 45. § (4) bekezdés írja elő.
  • Az időskorúak gondozása közhasznú tevékenységet a szociális ellátások közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bek. 8. pontja írja elő.
  • Napközi otthonos óvoda alapítása és fenntartása közhasznú tevékenységet az óvodai ellátás közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a évi CLXXXIX. tv. Magyarország önkormányzatairól 13. § (1) bekezdésének 6. pontja és a 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről 2. § (1)-(2) bek. és a (3) bekezdés bd) pontja írja elő.
  • Napközi otthonos óvodában a gyermekek nevelése, oktatása és képességfejlesztése közhasznú tevékenységet az óvodai nevelés-oktatás közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről 4. § 1. pontjának a) alpontja írja elő.
  • Óvódás korú gyermekek nevelése, oktatása és képességfejlesztése, iskolára történő felkészítése közhasznú tevékenységet óvodai ellátás közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről 2. § (1) bek. és (3) bek. bd) pontja, valamint a 4. § 1. pontjának a) alpontja, valamint a évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bek. 6. pontja írja elő.
  • Napközi otthonos óvoda alapítása és fenntartása közhasznú tevékenységet az óvodai ellátás közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország önkormányzatairól 13. § (1) bekezdésének 6. pontja és a 2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről 2. § (1)-(2) bek. és a (3) bekezdés bd) pontja írja elő.
  • Egészséges életmódra nevelés közhasznú tevékenységet az egészség fejlesztése közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését az 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 35. § (1)-(2) bekezdése írja elő.
  • Családbarát közgondolkodás népszerűsítése közhasznú tevékenységet a családok védelme közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését 2011. évi CCXI. tv. a családok védelméről 1. § bekezdése írja elő.
  • Pedagógusok képzése, továbbképzése és önképzésének segítése közhasznú tevékenységet a pedagógus képzés és továbbképzés közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről 1. § (2)-(3) bekezdése írja elő.
  • A tanulók szakmai gyakorlati képzése, gyakorlati hely biztosítása, szakmai vizsga szervezéséhez és lebonyolításához térítésmentes helyszín biztosítása közhasznú tevékenységet a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2013. évi LXXVII. tv. a felnőttképzésről 1§ a) g) pontja, valamint a 2011. évi CLXXXVII. tv. a szakképzésről 2 § 11. és 29. pontjai írják elő.
  • Hátrányos helyzetű gyermekek részére felzárkóztató programok és táborok szervezése közhasznú tevékenységet, a társadalmi esélyegyenlőség elősegítése közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bekezdésének 8. pontja írja elő.

 

  • Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások közhasznú tevékenységet az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás, amely meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános képzés, – közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2013. évi LXXVII. tv. a felnőttképzésről 3.§ (1) bekezdése írja elő.
  • A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának elősegítése, a munkaerőpiacra be, illetve visszavezetésük közhasznú tevékenységet a foglalkoztatottság javítása és a munkanélküliség megszüntetése, illetve csökkentése közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését az 1991. évi IV. tv. a foglalkozatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 2. § (1) és az 5-6. §§-ai írják elő.
  • Az Egyesület az ismeretterjesztést, adatszolgáltatást, mint közhasznú tevékenységet a felnőttoktatáshoz és egyéb foglalkozáshoz közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. tv. 4. § 1. pont, n) alpontja és az 5. pontja írja elő.
  • A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos közhasznú tevékenységet a társadalmi felzárkóztatás és esélyegyenlőség közfeladathoz kapcsolódóan végzi, melynek teljesítését a 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 115.§ a)-i) pontjai írják elő.

 

Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatban a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt a jelen Alapszabályban meghatározott iratbetekintési és felvilágosítási jog rögzítésével.

Az Egyesület, mint közhasznú egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásokból.

A közhasznú szolgáltatások igénylésének módja a következő:

Az egyesületi tagsággal nem rendelkező természetes vagy jogi személyek az Elnökséghez eljuttatott írásban előterjesztett pályázattal igényelhetik a közhasznú szolgáltatásokat. Az Egyesület Elnöksége a pályázati kérelmek kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a pályázót értesíteni arról, hogy a pályázata megérkezett, illetve, hogy a kérelmének helyt ad, vagy azt elutasítja az Elnökség.

Az Egyesület elnöke köteles az Egyesület www.csodavaregyesulet.com  honlapján közzé tenni a határozat meghozatalát követő 8 napon belül, ha a pályázó pályázatát elfogadta az Egyesület. Köteles közzétenni, hogy kit, milyen összegű támogatásban részesítettek.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

Gazdálkodása során elért nyereségét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

  1. Az Egyesület tagsága, szervezeti felépítése és működésére vonatkozó szabályok

3.1. Az Egyesület tagsága:

Az Egyesület tagja lehet bármely magyar vagy külföldi állampolgár, aki

–    18. életévét betöltötte,

–    az alapszabály rendelkezéseit elfogadja és

–    az egyesület közgyűlése által megállapított tagdíjat megfizeti.

A tagsági viszony önkéntes, a belépési nyilatkozat aláírásával és a tagdíj befizetésével jön létre.

A tagsági viszony megszűnik, ha:

  • a tag kilépési szándékát írásban bejelentette,
  • a tagnak jogszabályt, továbbá az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartása miatt a közgyűlés, – bármely egyesület tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – kizárta. Amennyiben az egyesület tagjai közül bárki az egyesület elnökének bejelenti, hogy az egyesület tagjai közül valaki a fent felsorolt kifogásolható magatartást megvalósította, az elnök köteles a bejelentéstől számított 8 napon belül írásban nyilatkoztatni a tagot a bejelentésben írtakkal kapcsolatban. A tag az elnök által kézbesített felhívásra 8 napon belül írásban köteles nyilatkozni. A kifogásolható magatartást tanúsító tag nyilatkozatát követően az elnökség további 8 napon belül határoz arról, hogy elfogadja-e a kifogásolható magatartást tanúsító tag védekezését, vagy az esetleges kizárással kapcsolatban közgyűlést kíván összehívni. Abban az esetben, ha az elnökség úgy határoz, hogy a tag kizárásának lehet helye, úgy a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok szerint a tag kizárására vonatkozó napirendi pontként való megjelöléssel a közgyűlést összehívja. A fegyelmi közgyűlésen az elnök által kijelölt elnökségi tag ismerteti a kizárással kapcsolatban keletkezett iratokat, illetve a kizárásra okot adó körülményekkel kapcsolatban meghallgatja a kifogásolható magatartást tanúsító tagot. Szükség esetén a kifogásolható magatartással kapcsolatban tanúkat hallgat meg, illetve iratokat vizsgál meg. Ezt követően a közgyűlés szavazással dönt a tag kizárásával kapcsolatban. A kizárásról szóló határozatot a kizárt tagnak 15 napon belül írásban kézbesíteni kell, és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a közgyűlés határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, illetve tájékoztatnia kell a Ptk. 3:35.§-ában foglalt, határozat bírósági felülvizsgálata, lelhetőségéről.
  • az egyesület megszűnik,
  • a tag elhalálozik.

3.1.1. Az Egyesület rendes tagjainak főbb jogai és kötelezettségei:

Az Egyesület rendes tagja jogosult:

  • az Egyesület céljai és feladatkörébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni, a döntésekben szavazati joggal részt venni,
  • az Egyesülettől szakmai érdekvédelmet kérni, az Egyesület szakmai és egyéb rendezvényein részt venni.

Az Egyesület rendes tagja köteles:

  • az Egyesület szervezeti életében részt venni,
  • tisztségbe való megválasztása esetén azt a legjobb képességei szerint ellátni,
  • a vállalt tagsági díjat rendszeresen megfizetni.

Az Egyesület rendes tagja tagsági jogait személyesen gyakorolja.

 

 

-3.1.2.   Tiszteletbeli tagság:

Az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés által tiszteletbeli taggá választható az a személy, aki szakmai tevékenységével vagy az Egyesület kapcsolatainak ápolásával jelentős érdemeket szerzett.

3.1.3.   Pártoló tagság:

Pártoló tagok azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, aki/amelyek a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalják, de valamilyen módon rendszeresen támogatják, segítik az Egyesület tevékenyégét.

A pártoló és tiszteletbeli tagok jogosultak az Egyesület által számukra biztosított szolgáltatásokat és kedvezményeket igénybe venni, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni. A pártoló és tiszteletbeli tag vezető tisztségviselővé nem választható.

Az Egyesület szervei: – a közgyűlés

– az elnökség

3.2. A közgyűlés:

Az Egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlést az elnök köteles legalább évente egyszer összehívni, erről a tagságot legkevesebb 10 nappal előbb írásban értesíteni, a napirendi pontok feltüntetésével. Az Egyesület tagjai a Közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt. Az Egyesület tagjai a Közgyűlésen a szavazati jogot személyesen gyakorolják. Minden tagnak egy szavazata van.

A Közgyűlést össze kell hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, továbbá, ha az Egyesület céljának elérése veszélybe került.  A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés pontos helyét (mely az Egyesület székhelye) és idejét, a javasolt napirendet, a távolmaradás következményeire történő figyelemfelhívást, valamint a megismételt Közgyűlésre vonatkozó szabályokat. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívót az Egyesület elnöke köteles az Egyesület honlapján az ülés előtt legalább 10 nappal korábban közzétenni.

A közgyűlés határozatképes, ha a tagság fele plusz egy fő jelen van, kivéve az Egyesület céljának módosításáról és az Egyesület megszűnéséről szóló döntés meghozatalánál. Ezekben az esetekben a szavazatra jogosult tagok (rendes tagok) háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Amennyiben az összehívott közgyűlés nem határozatképes, úgy az elnök köteles az újabb közgyűlést 5 napon belül azonos napirendi pontokkal összehívni, amikor a közgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes.

A közgyűlés összehívásakor az összehívásra jogosult köteles felhívni a tagok figyelmét arra, hogy a megismételt közgyűlés szabályait fogja alkalmazni határozatképtelenség esetén, és a megismételt közgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes lesz.

A közgyűlés nyilvános, a nyilvánosság csak a személyhez fűződő jogok vagy titokvédelmi szabály sérelme esetére zárható ki. A zárt ülésen csak a tagok és a közgyűlés által megjelölt személyek vehetnek részt.

A közgyűlés összehívását a tagok 1/3-a is kezdeményezheti a cél és az ok megjelölésével, a napirendi pontok megjelölése mellett. Az így összehívott határozatképes közgyűlés az indítványozott napirendi pontokat nem változtathatja meg.

A közgyűlés határozatait általában   n y í l t   szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza (mely úgy értendő, hogy a közgyűlésen megjelent tagok fele plussz 1 fő szavazata szükséges), kivéve, ha jogszabály ennél magasabb szavazati arányt ír elő. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szüksége. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

  1. az alapszabály elfogadása, ill. módosítása
  2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározatása,
  3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
  4. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
  5. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  6. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  7. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  8. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
  9. a végelszámoló kijelölése,
  10. éves munkaterv, ill. az erről szóló beszámoló jóváhagyása
  11. az éves költségvetés és a pénzügyi beszámoló (ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentések) jóváhagyása, illetve közhasznúsági melléklet elfogadása,
  12. döntés minden ügyben, amelyeket a jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

Az Egyesület az éves beszámoló, illetve pénzügyi beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg köteles közhasznúsági mellékletet készíteni, melyet a rendes közgyűlés köteles megvitatni és az elfogadásáról döntést hozni.  A pénzügyi beszámoló és a közhasznúsági mellékletet elfogadása a közgyűlési határozatokra vonatkozó általános szabályok szerint történik.

A közhasznúsági mellékletnek tartalmaznia kell:

  • Tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek bemutatását.
  • Közhasznú tevékenységek bemutatását (tevékenységenként), közhasznú tevékenység megnevezését (ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményét)
  • Közhasznú tevékenység érdekében felhasznált vagyon kimutatását.
  • Cél szerinti juttatások kimutatását.
  • Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatásokat.
  • Közhasznú jogállás megállapításához szükséges mutatókat

Az Egyesület közhasznú működésével kapcsolatos iratokba, az éves beszámolójába és közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintés iránti kérelmet az elnökhöz kell írásban benyújtani, aki a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül biztosítja a betekintést.  Az elnök köteles az éves beszámolót és közhasznúsági mellékletet az Egyesület honlapján közzétenni, illetve jogszabályban előírt módon letétbe helyezni.

A j. és k. pontok esetében a beszámolókat az elnök terjeszti a minden év május 31-ig összehívott közgyűlés elé. A közgyűlés a beszámolókról a fent leírt módon határoz.

A közgyűlésen készült jelenléti ívet, jegyzőkönyvet az elnök köteles megőrizni 5 évig, ezt követően pedig az iratok megőrzésére vonatkozó szabályoknak megfelelően eljárni.

A közgyűlés levezetésére az elnök, illetve akadályoztatása esetén a titkár, jogosult.

A közgyűlés jegyzőkönyvét a jelenlévő tagok közül a levezető elnök által javasolt és a közgyűlés által elfogadott jegyzőkönyvvezető vezeti, és a tagok közül választott két tag hitelesíti.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen hozott határozatot, a döntést támogatók és ellenzők számának, lehetőség szerint személye meghatározása mellett, valamint döntésenként a határozatképesség vizsgálatát.

A jegyzőkönyvnek, illetve határozatnak tartalmaznia kell, hogy az érintettek a határozat ellen milyen jogorvoslati lehetőséggel élhetnek, és ki kell arra is térni, hogy a határozatot az érintettekkel ajánlott levél megküldésével kell kézbesíteni.

 

Az elnök köteles olyan nyilvántartás vezetéséről gondoskodni melyből a döntésre jogosult szerv (Közgyűlés) döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.

A nyilvántartásnak ki kell arra is térni, hogy a meghozott határozatok milyen személyi körre terjednek ki.

A közgyűlésen hozott döntésekről az elnök írásban köteles tájékoztatni azokat a személyeket, illetve hatóságokat, valamint egyéb szervezeteket, amelyekkel kapcsolatban a közgyűlés határozatát hozta. A tájékoztatást a határozathozatalt követő 15 napon belül kell az érintettekkel közölni.

A közgyűlés megtartásáról, annak napirendjéről és a meghozott határozatokról a közgyűlést követő 15 napon belül az elnök köteles az Egyesület honlapján közleményt közzétenni.

3.3. Az elnökség:

Az elnökség az egyesület közgyűlések közötti ügyvezető szerve. 3 (három) tagból áll, a következők szerint: elnök, alelnök és titkár. Az elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. Az Egyesület képviseletére az elnök jogosult, a másik két elnökségi tag az Egyesület képviseletére nem jogosult.

Az elnökséget a közgyűlés választja három évre. Az elnökség tagjai korlátlanul újraválaszthatók.

Az elnökség feladatai:

  • az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  • a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  • a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  • az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  • részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  • a tagság nyilvántartása;
  • az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  • az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  • az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
  • elbírálja a pályázatokat; és
  • felkutatja a bel- és külföldön működő, az Egyesülettel rokon tevékenységet folytató egyesületeket, és megszervezi azokkal a kapcsolatfelvételt.

Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az Egyesület előre láthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy az Egyesület céljának elérése veszélybe került.

Az elnökség elnökségi üléseket tart, melyeket az elnök hív össze, az általa szükségesnek tartott napirendi pontok megtárgyalására.

 

Az elnök az elnökségi ülést írásban, az ülés előtt legalább 10 nappal, köteles összehívni és köteles közölni a megtárgyalásra javasolt napirendi pontokat olyan részletességgel, hogy a döntésre jogosultak a kérdésben az álláspontjukat ki tudják alakítani.

Az elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal elnökségi ülést tart.

Ezeken bármely elnökségi tag meghívására, szavazati jog nélkül, meghívott személyek is részt vehetnek.

Az elnökségi ülés nyilvános, a nyilvánosság csak személyhez fűződő jogok vagy titokvédelmi szabály sérelme esetére zárható ki.

 

Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza, kivéve ahol a jogszabály ennél magasabb szavazati arányt ír elő.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon minden tag részt vesz.

Az elnökségi ülésen keletkezett jegyzőkönyvre és egyéb okiratokra a közgyűlésen készült okiratokra vonatkozó szabályok az irányadóak.

 

Az elnök köteles olyan nyilvántartás vezetéséről gondoskodni melyből a döntésre jogosult szerv (Elnökség) döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.

A nyilvántartásnak ki kell arra is térni, hogy a meghozott határozatok milyen személyi körre terjednek ki.

Az elnökségi ülésről az elnökség köteles jegyzőkönyvet készíteni, melynek tartalmaznia kell az ülésen hozott határozatot, a döntést támogatók és ellenzők számának és személyének meghatározása mellett, és döntésenként vizsgálva a határozatképességet.

 

Az elnökségi ülésen hozott döntésekről az elnök írásban köteles tájékoztatni azokat a személyeket, illetve hatóságokat, valamint egyéb szervezeteket, amelyekkel kapcsolatban az elnökség határozatát hozta.

A tájékoztatást a határozathozatalt követő 15 napon belül kell az érintettekkel közölni.

Az elnökségi ülés megtartásáról, annak napirendjéről és a meghozott határozatokról a közgyűlést követő 15 napon belül az elnök köteles az Egyesület honlapján közleményt közzétenni.

3.4. Az elnök:

Az elnököt a közgyűlés választja meg, az elnökség többi tagjával együtt.

Az elnököt mandátumának lejárta előtt az elnökség 2/3-a, vagy a tagok 1/3-a által írásban erre vonatkozó napirendi pont feltüntetésével összehívott (rendkívüli) közgyűlés visszahívhatja. A közgyűlés a visszahívásról 2/3-os szótöbbséggel dönt.

Az elnök feladatai:

  • Kezdeményező szereppel bír minden, az elnökség feladatainál említett kérdésben.
  • Biztosítja a kapcsolattartást az elnökség tagjai között, valamint a tagság felé.
  • Nyilvántartást vezet a tagságról, fogadja a belépő új tagokat.
  • Jogosult a szervezet, ill. az elnökség nevében állásfoglalásokat, nyilatkozatokat kiadni, erről az elnökséget, ill. a tagságot értesíti.
  • Aláírási és kiadmányozási joga van.
  • Kezeli és utalványozza a szervezet pénzalapját, a közgyűlés által megválasztott pénztáros segítségével.
  • Létrehozza és megőrzi a szervezet dokumentációját, felel érte.
  • Összehívja a közgyűlést és az elnökségi üléseket, jelen alapszabályban meghatározott módon és gyakorisággal.
  • A saját és az elnökség tevékenységéről a közgyűlésnek évente beszámol és ismerteti az elkészült közhasznúsági mellékletet.
  1. A szervezet gazdasági tevékenysége:

A szervezet gazdasági tevékenységét az elnökség által kidolgozott és a közgyűlés által évente jóváhagyott költségvetés alapján végzi. A gazdálkodás során az Egyesület a 2011. évi CLXXV. tv. 17-26. §-ai és a 42. §-46.§-ai szerint köteles eljárni.

A szervezet anyagi alapjának forrásai: a tagság által befizetett tagdíjak, pályázatokból elnyert összegek, önkormányzati és más szervek, természetes és jogi személyek támogatásai, a SZJA 1%-ból elnyert támogatás, kamatbevételek, valamint a fent nem említett, a 2011. évi CLXXV. tv. 19.§-ában felsorolt bevételek.

Az Egyesület a 2011. évi CLXXV. tv. 27-30.§-aira tekintettel köteles nyilvántartást vezetni az ott szabályozott kérdésekben.

Az Egyesület tagjai évente 4.000,-Ft tagdíjat fizetnek, melyet legkésőbb minden év október 1. napjáig kötelesek egyösszegben készpénzben az Egyesület részére megfizetni. A tagdíj mértékét a Közgyűlés minden év január 31. napjáig határozza meg.

  1. Egyebek

A tagokra, a döntéshozó, az ügyvezető szervekre, illetve a tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

A döntést hozó szerv, az ügyvezető szerv és az ellenőrző bizottság által hozott határozatban nem vehet részt az,

  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

  1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A vezető tisztségviselők összeférhetetlenségre az Ectv-n kívül a Ptk. 3:22.§-ában foglaltak az irányadóak.

A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

 

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. tv. a Polgári Törvénykönyvről, valamint egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek támogatásáról és működéséről szóló 2011. évi CLXXV tv. rendelkezései értelemszerűen irányadóak.

Az Egyesület közgyűlése a Tolnán, 2015. május 12. napján kelt alapszabályát 2022. március 12. napján tartott közgyűlésén egyhangú szavazással módosította. Az alapszabály jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére az alapszabály dőlten és aláhúzottan szedett pontjainak változása/hatályosítása adott okot összhangban a 2022. március 12-i módosítással.

Tolna, 2022. március 12.

                           Tegzes Szilvia

az Egyesület önálló képviseletre jogosult elnöke